Anyajegyeknek nevezzük a bőr és a nyálkahártya körülhatárolt fejlődési rendellenességeinek minden formáját, bárhol a testen. Az anyajegyek lehetnek velünk  születettek és az életünk során szerzettek. Az anyajegyes bőrben un. névusz-sejtek halmozódnak fel, amelyek pigmentet termelnek. Néhány esetben a pigmenttermelő sejtek felhalmozódása öröklődő.

Veszélyek: 

Az ártatlan anyajegyből is kialakulhat bőrrák. A malignus (rosszindulatú) transzformációt a következők jellemezik:

• spontán ulceráció (fekélyképződés) és vérzés
• anyajegy megnagyobbodása, sötétedés
• a pigmentált képződmény kiterjedése
• további pigmentált bőrelváltozások képződése a meglévő képződmény közelében
• külső hatás (mechanikai sérülés stb.) nélküli gyulladásos elváltozások
• fájdalom és viszketés.

Eljárás:

Az anyajegyeket leggyakrabban sebészi úton távolítjuk el, a legtöbb esetben helyi érzételenítés mellett. A seb ellátása a sebész utasításai szerint történik, a kivágott enyajegyet szövettani vizsgálatra küldjük, amely során megállapítják, hogy jóindulatú, vagy rosszindulatú képződményről van-e szó. Pozitív eredmény esetén a páciensnek további gyógyászati eljárást, és onkológusnál történő kivizsgálást javaslunk.

Műtét utáni teendők:

Az anyajegy eltávolítása nem fájdalmas és általában nem korlátozza a pácienst a mindennapokban. Az egészségügyi intézményt a páciens a műtét után rögtön elhagyhatja. Az otthoni gyógyulás megkezdése előtt a pácienst tájékozatjuk az egészségügyi állapotáról, és a sebésszel egyeztetnek a következő orvosi vizsgálat, valamint a varratok eltávolításának időpontjáról (amelyet általában a műtétet követő 7–10. napon végzünk). A seb zavartalan gyógyulása érdekében ajánlott néhány napon keresztül a nagyobb erőfeszítések elkerülése. Közvetlenül a műtét után a sebet védeni kell a napsugárzástól.

Komplikációk:

Ahogy bármely műtét után, előfordulhatnak olyan komplikációk, mint a vérzés, a sebhely begyulladása, a gyógyulás elhúzódása, sebkörüli fájdalom. A komplikációk fellépésének esélye kicsi, de nem teljesen kizárható.