Ganglion

A ganglion főként az ínhüvelyből és az ízületi tokból kiinduló jóindulatú daganatosan megbetegedés. Klinikailag egy bőr alatti duzzanat kialakulásáról van szó, amely általában rugalmas konzisztenciájú, stabil alapon rögzül, és világos, viszkózusos, kocsonyás folyadékot tartalmaz. Bizonyos esetekben a ganglion annyira kemény is lehet, hogy csontkinövés benyomását kelti. A ganglion vagy fokozatosan alakul ki több hónap alatt, vagy hirtelen jelenik meg. Többnyire 20 és 40 év közötti nőknél jelentkezik. Általában a csukló dorzális (felső) részén helyezkedik el. A ganglionok fájdalmasak is lehetnek (főként az elsődleges kialakulásuknál), változtahatják a nagyságukat és az alakjukat, de az is megtörténhet, hogy teljesen eltűnnek. A méretüktől és elhelyezkedésüktől függően nehezítik a kéz és az ujjak mozgatását. A ganglionok kiakulásának konkrét okát eddig még nem tárták fel. A ganglion traumatikus mechanizmus révén is kialakulhat, a szövetek ín és ínhüvely körüli degeneratív megbetegedése (pl. reumás ízületi gyulladás) következtében.

Műtéti előkészületek:

A műtét nem igényel különösebb előkészületeket. A fokozott vérzés veszélye miatt a műtétet megelőző 3 hétben nem ajánljuk az acetilszalicilsavat (pl. acetilszalicilsavat, aszpirint, anopyrint) tartalmazó orvosságok fogyasztását. Orfarinnal történő kezelés esetén a műtét előtt 10 nappal javasoljuk az áttérést a kis molekulatömegű heparinra (pl. Fraxiparine 0,3-0,4 s.c.).

Eljárás:

A műtéti beavatkozást leggyakrabban helyi vagy infiltratív érzéstelenítés mellet végezzük. Az érzéstelenítő hatóanyagot az érintett helybe fecskendezzük, esetleg célzottan az idegek közé a csukló, vagy a hónalj területén (infiltratív érzéstelenítés). Kivételes esetekben és ismételt visszaesésnél teljes altatás mellett végezzük. A műtét alatti vérzés elkerülése érdekében a felső végtagot mandzsettával elszorítják. A hosszantartó műtét alatt a mandzsetta fájdalmat okozhat, ezért fontos még a műtét befejezése előtt meglazítani. A műtét során különböző módon vezetett vágások segítségével a gangliont sebészeti úton távolítjuk el az ízületi tokból – gyökerestől kiirtva az ízületi tokot, esetleg az ínhüvely kis részével együtt, amelyből kinőtt. Ezt követően a sebet kiöblítjük, és egy csövecskét (drént) helyezünk bele, hogy a vért elvezessük a sebből. A sebet aztán bevarjuk, steril gézzel átkötjük, és egy elasztikus kötszert helyezünk rá.

Műtét utáni teendők:

Alapos megfigyelést követően a páciens már néhány órával a műtét után elhagyhatja az egészségügyi intézményt. Az otthoni gyógyulás megkezdése előtt a pácienst tájékoztatjuk az egészségügyi állapotáról, és a sebésszel egyeztetik az átkötés időpontját (általában a műtétet követő napon). A műtét után a végtagot felemelt helyzetben tartása szükséges (eleváció), aminek köszönhetően csökken a fájdalom és enyhül a duzzadás. 10–14 nap elteltével a páciens visszatér orvosi vizsgálatra és a varratok eltávolítására. A kéz teljes működése általában 21 napon belül áll helyre a ganglion nagyságától és elhelyezkedésétől függően. Nagyon fontos a kéz műtét utáni rehabilitációs gondozása. A leírt lépések általános műtét utáni eljárást jelentenek. A felépülés azonban egyéni folyamat, és minden egyén esetében a szervezet gyógyulási képességétől, valamint a páciens lelkiismeretes hozzáállásától függ.

Komplikációk:

Általában véve a komplikációk felléptének valószínűsége egyenesen arányos a kockázati tényezők jelenlétével (pl. előhaladott kor, diabetes mellitus, érelmeszesedés, szív- és tüdőbetegségek, helytelen életvitel, túlsúly, dohányzás, a műtét komolysága).

Általános komplikációk, amelyek bármelyik műtét során felléphetnek: műtét alatti és utáni vérzés, fertőzés, a seb szétrepedése, a seb elhúzódó gyógyulása, hipertrófiás esetleg keloid hegek kialakulása, allergiás reakció a fertőtlenítőre, gyógyszerekre, vagy a kellékekre. Súlyos komplikációk esetén a műtétet meg kell ismételni.

Az ganglion kiírtásával kapcsolatos specifikus komplikációk közé sorolható pl. a bőrideg károsodása, amely általában reverzibilis (visszafordítható). A károsodás oka főként az érintett terület, illetve az ujjak, vagy a kéz ideiglenes, vagy kivételesen tartós bizsergése, égető érzés és korlátozott érzékenység. Annak ellenére, hogy a sebészeti kezelés a leghatékonyabb módszernek bizonyult, a ganglion ugyanakkor ki is újulhat. A sebészeti beavatkozás ugyanis nem a betegség eredetét, hanem csak a következményét oldja meg. A kiújulás esélyét a szakirodalom 10%-ra becsüli. A megelőzés módja nem ismert. Elhanyagolt betegségnél és előrehaladott stádiumban történő, valamint nagyobb műtét során nem lehet kizárni az algodisztrófiás szindróma (Sudeck szindróma) megjelenését, amely betegséget jelentős duzzadás és kézfájdalom kísér. Ez a komplikáció több hónapon keresztül tartó intenzív kezelést igényel, ellenkező esetben a kéz maradandó károsodása léphet fel.