Kéztőalagút-szindróma (sy canalis carpi)

A kéztőalagút

Azon területről van szó, amelyen keresztülhaladnak az ujjak hajlítóinai és egy nagy idegszál, amely az első és a harmadik, valamint a negyedik ujj felét látja el. Nemcsak az ujjak érzékenységet biztosítja, de a finom motorikus képességeiket is. Az alagút felső végében egy erős rostos szalag található, amely bizonyos körülmények között megvastagodhat, és elnyomhatja az alatta lévő szerkezeteket, beleértve a fentebb említett ideget is.

Kéztőalagút szindróma:

Ez a szindróma a kezeket fenyegető leggyakoribb betegségek közé tartozik, és főként nőknél jelentkezik. A kéztőalagút-szindróma úgy jön létre, hogy a középső ideg (n. medianus) megnyomódik (kompresszió). Bármely állapot okozhatja, amely során az alagút elkeskenyedik, megduzzad, vagy az alagútban folyadék halmozódik fel. A középső idegre nyomást gyakorolhatnak törés vagy súlyos zúzódás követő különböző csukló-deformációk, vagy daganatok (lipóma, ganglion). A szindróma gyakran a kéz ismétlődő túlterheléséből ered (nehéz fizikai munkát végzők esetében) és bizonyos sztereotip tevékenységekből (mint például a billentyűzettel és az egérrel való munka). A megbetegedés valódi oka azonban gyakran ismeretlen.

Megnyilvánulás:

A leggyakoribb tünetek közé tartozik a hirtelen, vagy fokozatosan kialakuló kézfájdalom és  „bizsergő érzés” az ujjakban (zsibbadás), amely nappal és éjjel is jelentkezhet (a páciensek gyakran felkelnek és nem tudnak visszaaludni a kellemetlenségek miatt). A szindróma lehetetlenné teszi bizonyos tevékenységek végzését, például a tárgyak kiesnek a kézéből, így a páciens nem tudja begombolni a ruháját, finom műveleket esetén a tárgyakat nem tudja megtartani a kezében. Gyakori a kéz merevsége, fokozott fáradtság, duzzanat, valamint az ujjak korlátozott hajlékonysága (a páciens nem tudja az ujjat a tenyerébe hajtani).

Műtéti előkészületek:

A műtét nem igényel különösebb előkészületet. A fokozott vérzés veszélye miatt a műtétet megelőző 3 hétben nem ajánljuk az acetilszalicilsavat (pl. acetilszalicilsavat, aszpirint, anopyrint) tartalmazó orvosságok fogyasztását.

Eljárás:

A műtéti beavatkozás leggyakrabban helyi érzéstelenítéssel történik. Az érzéstelenítő anyagot a csukló tenyér felőli oldalán befecskendezzük az érintet helyre. A műtét alatti vérzés elkerülése érdekében a felső végtagot mandzsettával elszorítják. A hosszantartó műtét alatt a mandzsetta fájdalmat okozhat, ezért fontos még a műtét befejezése előtt meglazítani. A tenyéren vezetett hosszanti bemetszés  a csukló táján keresztezi a keresztirányú szalagot, amely alatt a lenyomott ideg (nervus medianus) halad, amely révén az ideg a tokból kilazul (neurolysis). Néha a műtét során a megvastagodott ínhüvelyt is eltávolítják (synovectomy), amely hozzájárul a alagút leszűküléséhez.

Műtét utáni teendők:

Alapos megfigyelést követően a páciens már néhány órával a műtét után elhagyhatja az egészségügyi intézményt. Az otthoni gyógyulás megkezdése előtt a pácienst tájékoztatjuk az egészségügyi állapotáról, és a sebésszel egyeztetik az átkötés időpontját (általában a műtétet követő napon). Nagyon fontos a kéz műtét utáni rehabilitációja, általában már a műtétet követő napon. Műtét után egy speciális, rugalmas kötést helyeznek fel, amelyet 2 héten keresztül folyamatosan viselni kell. 10–14 nap elteltével a páciens visszatér orvosi vizsgálatra és a varratok eltávolítására. 3 hét után lassan vissza lehet térni a napi szokásos tevékenységekhez. Azonban ajánlatos 2-3 hónapon keresztül elkerülni a nagyobb erőfeszítéseket, például nehéz tárgyak emelését.

Komplikációk:

A komplikációk fellépésének valószínűsége egyenesen arányos a kockázati tényezők jelenlétével (pl. előhaladott kor, diabetes mellitus, érelmeszesedés, szív- és tüdőbetegségek, helytelen életvitel, túlsúly, dohányzás, a műtét súlyossága).

Általános komplikációk, amelyek bármelyik műtét során felléphetnek: a műtét alatti és utáni vérzés, fertőzés, a seb szétrepedése, a seb elhúzódó gyógyulása, hipertrófiás vagy keloid hegek kialakulása, allergiás reakció a fertőtlenítőre, gyógyszerekre, vagy használt anyagokra.

Kéztőalagút-szindróma specifikus komplikációi közé sorolható pl. a ritkán előforduló, fentebb említett ideg károsodása amely az ujjak vagy a tenyér korlátozott érzékenységét és hajlékonyságát okozza. Kivételesen és főként nagyobb beavatkozások esetén nem lehet kizárni az algodisztrófiás szindróma (Sudeck-szindróma) megjelenését, amely betegséget jelentős duzzadás és kézfájdalom kísér. Ez a komplikáció több hónapon keresztül tartó intenzív kezelést igényel, ellenkező esetben maradandó károsodás léphet fel. A betegség jövőbeni visszatérésének kockázatát nem lehet teljesen kizárni.