Jóindulatú melldaganatok

A melldaganatok a nők egyik leggyakoribb rákos megbetegedései. A melldaganatokat jóindulatú és rosszindulatú daganatokra oszthatjuk fel, a növekedési gyorsaságuk eltérő és különböző megnyilvánulásaik lehetnek, amelyek befolyásolják a kezelést. Mégha a melldaganatok jóindulatúak is, és nem életveszélyesek, bizonyos típusoknál nagyobb a rosszindulatúvá alakulás kockázata. A jóindulatú melldaganatok általában kitapintható, szilárd, körülhatárolt csomók vagy dudorok. A mell bizonyos részében mutatkozhat tartós fájdalom, tapintásra vagy nyomásra jelentkező érzékenység, mellbimbó fájdalom, a mellbőr vagy a mellbimbó kipirosodása vagy váladékozás a mellbimbóból. A gyakori jóindulatú melldaganatok közé tartoznak a ciszták, lipómák vagy fibroadenomák. A ciszta folyadékkal töltött testüreg, amely menstruáció előtt gyakran megnövekszik és érzékenyebbé válik. Sima, kör alakú, elmozduló dudorként tapintható. A kisméretű ciszták kezelésénél elegendő az ellenőrzésük, a nagyobbakból az orvos kiszívhatja a folyadékot, hogy enyhítse a fájdalmat, és a szövetminta alapján határozottan megerősítse a diagnózist. A lipómák lassan növekvő, zsírsejtekben kialakuló daganatok. A fibroadenóma vastag, körbehatárolt csomó, amelyet kötőszövetek és mirigyszövetek alkotnak. Kialakulásának lehetséges oka a hormonális egyensúly hiánya.

Műtéti előkészületek:

A műtétet megelőzi az alapos kivizsgálás:

• kórtörténet, korábbi megbetegedések, betegségek jelenléte a családban, allergia: jódra, mesocainra stb.,
• klinikai vizsgálat, amely során az orvos megvizsgálja és tapintással meghatározza a képződmények típusát és elhelyezkedését,
• daganatos képződmények esetén (lipóma, fibroadenóma, megnagyobbodott nyirokcsomók) ultrahangvizsgálat és mammográfiás vizsgálat (vagy mágneses rezonancia vizsgálat) ajánlott a képződmény nagyságának megállapítása és körülhatárolása érdekében.

A műtét nem igényel különösebb előkészületeket. A fokozott vérzés veszélye végett a műtétet megelőző 3 hétben nem ajánljuk az acetilszalicilsavat (pl. acetilszalicilsavat, aszpirint, anopyrint) tartalmazó orvosságok fogyasztását. Orfarinizáció esetén a műtét előtt 10 nappal javasoljuk a kis molekulatömegű heparinra való áttérést (pl. fraxiparine 0,3-0,4 s.c.) A teljes altatás esetén a műtét napján a páciens 6 órával a műtét előtt nem ehet és nem ihat.

Eljárás:

A jóindulatú melldaganatokat jelenleg sebészeti beavatkozással kezeljük. A sebészeti beavatkozás célja a képződmény teljes eltávolítása. A beavatkozás mértéke több tényezőtől függ: a betegség stádiumától, a daganat nagyságától és elhelyezkedésétől, és nem utolsó sorban a típusától. Kisméretű képződmények esetén a beavatkozás mesocainnal esetleg marcainnal történő helyi infiltrációs érzéstelenítés mellett zajlik. Nagyobb képződmények estén általában teljes altatást alkalmazunk, a beavatkozás fájdalmassága miatt. A bőr bemetszését követően körbevágják, vigyázva az idegek és erek épségére. A képződmény eltávolítása után az üregbe általában drént helyezünk, a váladékok elszívása és az esetleges gennyesedés elkerülése érdekében. A sebet ezt követően a sebész utasításai szerint látják el, az eltávolított képződményt hisztológiai kivizsgálásra küldik, amely segítségével kiderül, hogy jóindulatú vagy rosszindulatú képződményről van-e szó. Pozitív erdemény esetén a páciensnek további gyógyászati eljárást és onkológiai kivizsgálást ajánlunk.

Műtét utáni teendők:

A műtét utáni fájdalom jelenléte egyéni jellegű. A páciensek a sebhely környékén tapasztalhatnak enyhe égető, vagy bizsergő érzést, de az esetek többségében ez nem gátolja őket a mindennapi tevékenységeik során. Alapos megfigyelést követően a páciens már néhány órával a műtét után elhagyhatja az egészségügyi intézményt. Az otthoni lábadozás megkezdése előtt a pácienst tájékozatják az egészségügyi állapotáról, és a sebésszel egyeztetik, hogy mikor lesz a következő orvosi vizsgálat (általában a műtétet követő napon), valamint a varratok eltávolításának időpontját (általában a műtétet követő 7–10. napon). A seb zavartalan gyógyulása érdekében ajánlott néhány napon keresztül a nagyob erőfeszítések elkerülése.

Komplikációk:

Nagyon ritkán fordulnak elő. Általában enyhe fájdalomérzetre korlátozódnak a seb környékén. Jelentkezhetnek véraláfutások vagy duzzanatok, amelyek általában 7–10 napon belül eltűnnek. Ritkán, de előfordulhat a sebkörnyék begyulladása és a sebek vérzése, amely másnapra eláll. Komolyabb komplikációk, például a seb szétválása, keloidképződés, vagy kisebb nekrózis fellépésének valószínűsége kicsi, de nem lehet tejesen kizárni.